Tanulmányok a mentális lexikonról
Lengyel Zsolt – Navracsics Judit (szerk.) 2009: Tanulmányok a mentális lexikonról Nyelvelsajátítás – beszédprodukció – beszédpercepció. Budapest: Tinta. Bevallom, amikor szembejön velem egy pszicholingvisztikai munka, mindig felteszem magamnak a kérdést, miért is nem ezzel a területtel foglalkozom behatóan (ha már egyszer a nyelvészet és a pszichológia érdekel a legjobban a világon):-)? Addig is, amíg megtalálom a választ, melegen ajánlom a fenti kötetet, amely főként a mentális lexikon nyelvészeti leírásával foglalkozik. A kiadó részletesebb ismertetője a sárga színű bibliográfiai leírásra kattintva érhető el.
Alakzatok & pragmatika
Nemesi Attila László könyve kétszeresen is fontos munka: egyfelől azért, mert bár sok tanulmány született az alakzatokról magyarul, összefoglaló kötetet — egészen a legutóbbi évekig (lásd a nemrég megjelent Alakzatlexikont) — nemigen találtunk. Másfelől az alakzatok pragmatikai szempontú értelmezése is váratott magára. Szerintem egyébként pragmatikai összefoglalásokból, kötetekből sem állunk MÉG túl jól, ahhoz képest, hogy mennyire kurrens nyelvészeti terület. Ennyi van, amiről én tudok, ebből kettő monografikus: Szili Katalin: Tetté vált szavak Reboul – Moeschler: A társalgás cselei (a francia szerzőpáros bemutatja a relevanciaelméletet). Szöveggyűjtemények:…
Grammatikalizáció
Dér Csilla Ilona 2008. Grammatikalizáció. Nyelvtudományi Értekezések 158. Budapest: Akadémiai. A könyv elsődleges célja képet nyújtani a grammatikalizációelméleti kutatásokról, a grammatikalizáció szemantikai-pragmatikai és szintaktikai-szerkezeti vonásairól, magyar példákon is illusztrálva mindezeket. Mivel e nyelvváltozás – jellege miatt – állandó viták kereszttüzében áll, az idevágó polémiák is helyet kaptak a kötetben, különösen azok, amelyek a grammatikalizáció státusára vonatkoznak. Grammatikalizáció annyiféle van, ahányan foglalkoznak vele – mondhatnánk, és nem járnánk messze az igazságtól. Mivel azonban ez igencsak megnehezíti a témával való érdemi foglalkozást, igyekeztem állást foglalni, melyik grammatikalizációmeghatározást…
A világ a nyelvben
Bańczerowski Janusz 2008: A világ nyelvi képe. A világkép mint a valóság metaképe a nyelvben és a nyelvhasználatban. Budapest: Tinta. Engem két téma, egy nagyobb és egy kisebb érdekelt e kötet kapcsán: a kognitív nyelvészetről írottak, illetve a metainformációs elemek/metaszövegbeli operátorok – utóbbiak a diskurzusjelölőkhöz való kapcsolhatóságuk (= azonosíthatóságuk?) miatt. Ajánlom mindazoknak, akiket érdekel a kognitív szemantika és a (meta)információs kutatások.
A középmagyar kori mondattan izgalmai
Haader Lea – Horváth László (szerk.) 2009: Tanulmányok a középmagyar kor mondattana köréből. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 89. Budapest: Tinta Ahogy Haader Lea tanárnő anno az egyetemi nyelvtörténetórákon mondta, az ómagyar kor látványos változásaival mindig is kedvelt kutatási terep volt, a középmagyarra viszont már jórészt lecsengtek a nagy hangtani változások (amelyek pl. a különböző névszó- és igető-váltakozásokat is létrehozták). Nem csoda hát, ha a középmagyar korra vonatkozó nyelvészeti kutatások mindig is háttérbe szorultak. Pedig ez a korszak bővelkedik a nyelvemlékekben, akár szinkrón metszeteket akarunk készíteni,…
