Szegedi genderkonferencia: NYIM 6.
Ismét ősz, ismét genderkonferencia Szegeden: „A magyar nyelvhasználat és a hatalom, a nyelvhasználat és az ideológia magyarországi összefüggéseit feminista szempontból vizsgáló konferenciasorozat hatodik alkalommal kerül megrendezésre a Társadalmi Nem Kutatócsoport, a TNT szervezésében. A 6. konferencia témájául a társadalmi nemi viszonyok különféle intézményesülési folyamatainak vizsgálatát választottuk, hogy rámutathassunk a nemi megkülönbözetés társadalmi gyakorlat jellegére. A konferencián elhangzó előadások a magyar nők különféle csoportjainak mindennapjait, illetve azok kulturális reprezentációját elemzik. Az elhangzó előadások a feminista szempontú irodalmi, kulturális, pedagógiai, történettudományi, szociológiai és nyelvészeti kutatások eredményeiről adnak…
„Nyelvtörténeti adat…” konferencia
Bemásolom az eredeti konferenciafelhívást: „Az MTA Nyelvtudományi Intézetének Finnugor és Nyelvtörténeti Osztálya konferenciát rendez „A nyelvtörténeti adat: érvény és értelmezés” címmel. A konferencia időpontja és helyszíne: 2010. szeptember 30. (csütörtök) – október 1. (péntek) MTA Nyelvtudományi Intézet, 1068 Budapest, Benczúr u. 33., földszinti előadóterem. A konferencia célja, hogy fórumot nyisson a legkülönfélébb nyelvekkel és korokkal foglalkozó nyelvtörténészek számára a közös gondolkodásra, és lehetőséget teremtsen – általános, elméleti tematikája révén – az amúgy egymástól többé-kevésbé elszigetelten dolgozó, nyelvtörténettel (is) foglalkozó kutatók közötti termékeny eszmecserére, együttműködésre. Ennek…
Neten a Lingdok 9-es kötet
A Szegedi Egyetemen évente megtartott országos nyelvészeti doktoranduszkonferencia (közkeletű nevén: Lingdok) csaknem összes kötete elérhető már a Lingdok oldalán. A 2009-es konferencia idén megjelent kötete, a Lingdok9-es is már olvasható (szerk.: Gécseg Zsuzsanna). A kötetben az SZTE mellett az ELTE, a Debreceni Egyetem és a PPKE Nyelvtudományi Doktori Iskoláinak doktoranduszai is képviseltetik magukat. Ajánlásképpen a tartalomjegyzék: DYEKISS EMIL GERGELY Ellentmondások kiküszöbölése a diskurzusból kérdések segítségével FARKAS JUDIT A palatális határozott névelő kérdéséhez GAZDIK ANNA A magyar többszörös kérdések lexikai-funkcionális megközelítésben MÁSZLAINÉ NAGY JUDIT A jászapáti…
Miért lehet jó kínaiul tanulni?
A számtalan kézenfekvő indok (nyelvet tanulni és egyáltalán: tanulni jó, más kultúrát és embereket megismerni még jobb) mellett egy kevésbé közismert ok is motiválhat minket: javulhat a zenei hallásunk. A tonális nyelveket tudók között ugyanis sokkal nagyobb számban találhatók abszolút hallással bírók, mint a nem tonális nyelvek használói között. Az összefüggést a témával foglalkozó kutatók azzal magyarázzák, hogy az abszolút hallás egy sajátos formája, ha valaki tonális nyelvet sajátít el és használ, az ezt gyakorolja és ezáltal fejlődik a zenei hallása. Bár az általam olvasott…
Budenz és a gonoszság, avagy a nyelvészet nem narratíva
Az ELTE magyar nyelvészeti tanszékeket összekötő folyosóján ki van plakátolva egy Nádasdy-cikk egy nem túl régi ÉS-ből. Elég figyelemfelkeltő a címe: A gonosz Budenz. Erre akárki felkapja a fejét, aki már hallott Budenz-ről (hallott?) de a finnugristák mindenképpen. Nem tudom persze, ki adta a cikknek a címet (sok folyóiratnál, újságnál az egyik szerkesztő kiváltsága szokott lenni, de azt gyanítom, itt mégis a szerzőt dicséri), de nálam bevált. Sajnos azt nem hiszem, hogy Nádasdy mindig humoros és okos sorai azokra is hatnak, akik az összeesküvés-elméletekben hisznek,…
