A világ a nyelvben
Bańczerowski Janusz 2008: A világ nyelvi képe. A világkép mint a valóság metaképe a nyelvben és a nyelvhasználatban. Budapest: Tinta. Engem két téma, egy nagyobb és egy kisebb érdekelt e kötet kapcsán: a kognitív nyelvészetről írottak, illetve a metainformációs elemek/metaszövegbeli operátorok – utóbbiak a diskurzusjelölőkhöz való kapcsolhatóságuk (= azonosíthatóságuk?) miatt. Ajánlom mindazoknak, akiket érdekel a kognitív szemantika és a (meta)információs kutatások.
A középmagyar kori mondattan izgalmai
Haader Lea – Horváth László (szerk.) 2009: Tanulmányok a középmagyar kor mondattana köréből. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 89. Budapest: Tinta Ahogy Haader Lea tanárnő anno az egyetemi nyelvtörténetórákon mondta, az ómagyar kor látványos változásaival mindig is kedvelt kutatási terep volt, a középmagyarra viszont már jórészt lecsengtek a nagy hangtani változások (amelyek pl. a különböző névszó- és igető-váltakozásokat is létrehozták). Nem csoda hát, ha a középmagyar korra vonatkozó nyelvészeti kutatások mindig is háttérbe szorultak. Pedig ez a korszak bővelkedik a nyelvemlékekben, akár szinkrón metszeteket akarunk készíteni,…
Kötet a beszélt nyelvről
Keszler Borbála – Tátrai Szilárd (szerk.) 2009. Diskurzus a grammatikában – grammatika a diskurzusban. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 88. Tinta Könyvkiadó: Budapest. Pszicholingvisztikai és fonetikai vizsgálatok keretében magyar nyelvészek természetszerűleg foglalkoztak már a beszélt nyelv jellemzőivel, de a beszélt nyelv grammatikáját is behatóan tárgyaló magyar kötetet eddig (tudtommal) nem vehettünk kézbe. A Diskurzus a grammatikában – grammatika a diskurzusban c. kötet az őszi, azonos című konferencia előadásait tartalmazza. Engem persze főleg a diskurzusjelölőkkel kapcsolatos, ill. a történeti pragmatikai írások érdekelnek, és van miből válogatni :-).
