Könyv a magyar beszélt nyelvről
Úgy látszik, ősszel nemcsak rengeteg nyelvészeti konferencia van, de nem kis örömünkre számos új nyelvészeti témájú könyv is megjelenik, a most következő elektronikus formában.
A minap az internetet böngészve találtam rá Lanstyák István szociolingvista A magyar beszélt nyelv sajátosságai c. kötetére (a könyvcímre kattintva letölthető). A magam részéről kötelezővé tenném az elsajátítását a magyar nyelvészeti képzés során a leíró nyelvészeti tárgyakban (az első két fejezetét mindenképpen). Hogy miért? Lássuk a szerző megfogalmazásában:
„Az emberek iskolai tanulmányaik során az alapiskolától kezdve a tananyag keretében szinte kizárólag az írott nyelvvel találkoznak. Ezért az írott nyelv jellegzetességeit mindenki sokkal jobban ismeri, mint a beszélt nyelvet. Sőt a legtöbb ember a beszélt nyelvről valószínűleg úgy gondolkodik, mint az írott nyelvtől sajnálatos módon eltérő, tökéletlen nyelvváltozatról. Mivel ez a kép teljesen hamis, alapvetően fontos, hogy a felsőoktatási intézmények magyar és idegen nyelv szakos hallgatói, továbbá a szociolingvisztikai kutatások terepmunkásai és lejegyzői a terepmunka megkezdése előtt olyannak ismerjék meg a beszélt nyelvet, mint amilyen az valójában. (…)
A beszélt és az írott nyelv az emberi nyelvek két alapvető létezési formája. A kettő közül mind filogenetikailag, mind ontogenetikailag a beszélt nyelv az elsődleges, de annál nem magasabb vagy alacsonyabb rangú. Mint nyelvváltozatok a beszélt és az írott nyelv két sajátos regiszter, amelyek persze belülről nagyon tagoltak, azaz számtalan részregiszterből állnak.
A beszélt nyelv megelőzi az írottat t ö r t é n e t i l e g is (az emberiség egészét tekintve), de o n t o g e n e t i k a i l a g is (azaz minden egyes egyén életében is). (…)
A mai nyelvtudomány egyértelműen azon az állásponton van, hogy az írás és a beszéd a nyelv két különböző, de egyenrangú megjelenési formája”. Nem igaz, hogy a kommunikáció egyik közvetítő közege eredendően „jobb”, mint a másik.”
nyelvemlekek.oszk.hu
A minap ajánlott Országos Széchényi Könyvtár-beli nyelvemlék-kiállításhoz kapcsolódóan elkészült egy remek multimédiás honlap is, a nyelvemlekek.oszk.hu, amelyen nemcsak megnézhetjük főbb nyelvemlékeinket digitalizált formában, de meg is hallgathatjuk azokat színészek tolmácsolásában, még filmetűdöket is nézhetünk a Tihanyi Alapítólevélről, az Ómagyar Mária-siralomról, a Halotti Beszédről vagy Szent Margit életéről. Emellett természetesen a kapcsolódó szakirodalmak listája is elérhető. A honlap kettős célú, van, illetve lesz ismeretterjesztő és tudományos része is (a teljes honlap 2010 januárjától lesz elérhető).
Kedvcsinálónak két kép az oldalról:
A nyitólap
A Königsbergi Töredék
Alkalmazott nyelvészeti konferencia MOST
Ma és holnap (azaz 2009. október 26-27-én) zajlik az ELTE Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke és a Kodolányi János Főiskola rendezte alkalmazott nyelvészeti konferencia „Új módszerek az alkalmazott nyelvészeti kutatásban” címmel (ez már az 5. ilyen közös éves konferencia a sorban).
A konferencia helyszíne a Kodolányi János Főiskola Budapesti Regionális Oktatási Központja (Budapest, XIII. kerület, Frangepán u. 50-56.).
A program elérhető itt.
Ezt mindenkinek látnia kell: TA., HB., ÓMS. és még sokan mások
A meghívó képeit és a részletesebb körlevelet másolom ide (a meghívó képeire kattintva azok nagyítva is megjelennek):
A Magyar Nyelv Éve tiszteletére szervezett programsorozatában az Országos Széchényi Könyvtár nagyszabású kiállítást rendez a magyar nyelv középkori emlékeiből.
„Látjátok feleim .”
Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig
2009. október 29.- 2010. február 28.
A kiállítás a latin nyelvű oklevelekben szórványosan megjelenő magyar szavakkal kezdődik, s az önálló irodalmi művek létrejöttéig és az írás mindennapi használatba vételéig tart, a magyar nyelvű írásbeliség történetének mintegy félezer évét mutatva be. A korból fennmaradt magyar nyelvű írott dokumentumok a nyelvemlékek, melyek legbecsesebb, s törékenységük miatt legféltettebb nemzeti kincseink közé tartoznak.
Hasonló nagyságrendű nyelvemlék kiállítás még soha sem volt Magyarországon!
Minden kiemelkedő jelentőségű nyelvemlék helyet kap a tárlaton: a korai szórványemlékek, mint a Tihanyi alapítólevél, az első összefüggő szövegek, mint a Halotti Beszéd és az Ómagyar Mária-siralom, s szinte valamennyi magyar nyelvű kódexünk. A kódexek egy jelentős része az idők során külföldre került, s most lesznek először együtt láthatók. A kölcsönző országok közt van Németország, Csehország, Lengyelország, Románia, Ausztria és Horvátország. Talán sohasem találkozott még az első magyar nyelvű bibliafordítás részleteit tartalmazó úgynevezett Huszita-Biblia három különböző országban őrzött, különböző korú kézirata, a Bécsi, a Müncheni- és az Apor-kódex. Ez utóbbi – több ízben megsemmisültnek is hitt – kódex megmentéséért az OSZK tett komoly szakmai és diplomáciai lépéseket. A kiállításon helyet kapnak a legújabb felfedezések, és bemutatásra kerülnek a nyelvemlékekkel kapcsolatos legfontosabb folyó kutatások is, kihasználva az információs technológia adta modern lehetőségeket. A termekben hatásos installáció és kvalitásos középkori műtárgyak segítik felidézni a kor hangulatát.
Az Országos Széchényi Könyvtár a kiállítással az érdeklődők széles rétegeit kívánja megszólítani. Az egyedülálló tárlathoz az „Íz, csín, tűz” program keretében készül egy reprezentatív nagykatalógus, és „Nyelvemlékeink” címmel egy kétívnyi fakszimile dosszié is, utóbbi elsősorban a közoktatás számára. Az MTA Nyelvtudományi Intézetének együttműködésével a Nemzeti Könyvtár tudományos igényű, átfogó honlapot hoz létre, amely hosszú távon is a magyar nyelvemlékekkel kapcsolatos információk gyűjtőpontja kíván lenni. Az OSZK Digitális Kincstár című elektronikus kiadványsorozatában több nyelvemlékünk elektronikus fakszimiléje lesz látható. Az érdeklődő nagyközönség és a közoktatás számára ismeretterjesztő honlap készül, amely a legfontosabb nyelvemlékeket, és a hozzájuk tartozó népszerűsítő tartalmat (hanganyagok, képek, interaktív média kapcsolatok stb.), sokszínű és közérthető eszközökkel jeleníti meg. Ezt a célt szolgálják a kiállítás-együttest kísérő múzeumpedagógiai foglalkozások is, hiszen a reprezentatív nagykiállításhoz kapcsolódva az idei Kazinczy-évforduló előtt a Nemzeti Könyvtár további tárlattal is tiszteleg. A Kézirattár kamara-kiállítása Kazinczy-ereklyék révén mutatja be az írott magyar nyelv kezdeteitől a nagy megújulásig terjedő időszak összetett hátterét, Kazinczy és a nyelvemlékek viszonyát.
A „Látjátok feleim…” kiállítás fővédnöke Sólyom László köztársasági elnök úr, aki egyben a kiállítás megnyitását is elvállalta.
Ünnepélyes kiállítás-megnyitó, – 2009. október 29. 16.00 óra
Dr. Madas Edit Dr. Boka László
programfelelős, kurátor tudományos igazgató
Bevezetés a gendernyelvészetbe
Rég várt kötet jött ki a Tintától (és mivel még tart a kiadó könyvvásárlási akciója, október végéig féláron megvehető), Huszár Ágnes „Bevezetés a gendernyelvészetbe – Miben különbözik és miben egyezik a férfiak és a nők nyelvhasználata és kommunikációja?” c. munkája. Huszár a téma egyik jeles hazai kutatója, egy korábbi (szerkesztett) kötetében, „A családi nyaggatástól a munkahelyi nyelvhasználatig” címűben is helyet kapott két gendernyelvészeti tanulmány. A „Sokszínű nyelvészet” 2006-os genderszáma mellett tehát végre kézbe vehető ez a bevezetés is.
(Léteznek persze más, a társadalmi nemeket vizsgáló könyvek is magyarul, de én most kimondottan a gendernyelvészeti jellegűeket említettem meg.)
Hogy miért örülök ennek a könyvnek ennyire?
Személyes tapasztalaim szerint ez a nyelvészeti terület idehaza finoman szólva sincsen megbecsülve, van felsőoktatási intézmény, ahol a létezéséről is csak kevesen tudnak, és van olyan is, ahol komolytalannak tartva negligálják. A nyelvészetet hallgatókat viszont nagyon is érdekelni szokta a társadalmi nemek témája. Az előbbi két ok miatt tehát különösen fontosnak tartom minden ilyen magyar nyelvű kötet megemlítését.
