Siketek jeles napja
Két csütörtöki programot ajánlanék mindenki figyelmébe, akit érdekel a siketek és a jelnyelvek világa:
Jeles Nap ELTE BTK
2010. április 22.
PROGRAM
14:00–17:00 – SINOSZ road show
A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének érzékenyítő programja
helyszín: Trefort kert, 18 méter hosszú busz
16:00–17:55 – előadások több műfajban
helyszín: A épület 047. terem
16:00 Könyvbemutató (Kontra Edit: Nyelvtanulás kétkézzel. A jelnyelv
szerepe a siketek idegennyelv-tanulásában.)
16:20 Jelnyelvi színház: a Beszédes Kezek Kulturális és Oktatási
Egyesület Mi, Ti, Ők… című előadásának premierje
17:20 Dr. Tapolczai Gergely, a SINOSZ ügyvezető igazgatójának előadása
a jelnyelvi törvényről
17:35 A jelnyelvi specializáció első évfolyamának bemutatkozó előadása
(Ha én rózsa volnék…)
17:45 Vers magyar jelnyelven (dr. Tapolczai Gergely)
17:50 Zárszó (Bartha Csilla)
szervezők: ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, Magyar
jelnyelvi specializáció; Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége
(SINOSZ); MTA Nyelvtudományi Intézet, Többnyelvűségi Kutatóközpont
MAGYARORSZÁG ELSŐ JELNYELVI TÁRSULATA A BESZÉDES KEZEK KULTURÁLIS ÉS
OKTATÁSI EGYESÜLET bemutatja:
Mi, Ti, Ők…
című jelnyelvi és magyar nyelvű előadását
Az előadás időpontja: 2010. április 22., 16:20
Helyszín: ELTE BTK, 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A fszt. 047.
Magyarországon a közelmúltban hivatalosan is elismerték, hogy a magyar
jelnyelv önálló, a magyarral egyenértékű nyelv, s hogy használói, a
siketek és a nagyothallók nyelvi és kulturális kisebbséget alkotnak. A
törvény számos területen elősegíti az információhoz való hozzáférést
a világot elsősorban vizuálisan érzékelő jelnyelv-használók számára.
Azonban ahhoz, hogy a kommunikációs akadályok valóban csökkenjenek,
ennél is fontosabb, hogy változzon az emberek hozzáállása a
mindennapokban: nyitottabban, pozitívabban álljanak a jelnyelvhez és a
hallássérültekhez.
A Beszédes Kezek Kulturális és Oktatási Egyesület által készített „Mi,
Ti, Ők…” című romantikus színházi előadás szeretné érzékeltetni a
többségi társadalommal, milyen is az, amikor egy halló és egy
hallássérült pár szerelmi élete komplikálttá kezd válni, mert nem
teljes és nem pontos a kommunikáció áramlása a mindennapi életben. A
darab szórakoztató jellege mellett az esélyegyenlőség jegyében arra is
felhívja a figyelmet, hogy az akadályokat meg lehet szüntetni.
Az előadásban Erika és Olivér az igaz szerelmet keresik a budapesti
Zöldmacska kávézóban. Clody festőnő, aki nem akar romantikus
kapcsolatokkal vesződni. Zsuzsa és József ötven éve él boldog
házasságban, most azonban szörnyű krízisen mennek keresztül. És ez a
sok figura egymással is kapcsolatba kerül…
Szereplők: Földi Zsuzsanna, Gergely József, Turóczy Erika, Mázló
Tímea, Filákovics Dijáná, Michelle Smith, Rácz Szilárd, Takó Ferenc,
Rimóczy Erika
Rendező: Mázló Tímea, Zene: Hasenfratz Júlia
Nyelvészhumor: SpecGram
„the premier scholarly journal featuring research in the neglected field of satirical linguistics”
A SpecGram, teljesebb nevén a Speculative Grammarian c. online folyóirat igazán szeretnivaló jelenség: remek a címe (hát még a címoldali mottók!), a szerzőgárdája, tudományos paródiáiban pedig nem kímél egyetlen nyelvészeti iskolát sem.
Egyik kedvenc cikkem szerzője a pszichoanalízis és a kognitív nyelvészet – egészen pontosan Freud és Lakoff – elméletének az összeházasítását kísérelte meg a diszfunkcionális nyelvészet jegyében.
De a SpecGram-ből többek között megtudhatjuk azt is, mi fán terem a naiv lingvisztika vagy miért lenne szükség vámpírnyelvészekre.
A névferdítések (pl. Maude Lévi-Sauce) külön tanulmányt érdemelnének, melyek mögé, gondolom, épp a szórakozás végett rejtőznek a szerzők. Kétségtelen viszont, hogy a SpecGramon nemcsak ők és a szerkesztők, de az olvasók is remekül mulathatnak.
Tavaszi felolvasóülések az MNyT-ban
(A kép forrása: http://jkriszta.freeblog.hu/files/tavasz.jpg)
Több nyelvész szerint is a nyelvtörténet itthon igencsak elhanyagolt téma — szerencsére a tavaszi társasági előadások nem ezt a képet mutatják. 🙂
A Magyar Nyelvtudományi Társaság őszi felolvasóülései és konferenciái
Az ülések helye: ELTE BTK 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A épület, IV. em. 428. terem
2010. március 23. (kedd) du. ½ 5 órakor
Kugler Nóra: Bizonyíték a bizonytalanságra? Az inferenciális evidencialitás problematikája.
A Magyar Nyelvi Szakosztály felolvasó ülése
2010. március 30. (kedd) du. ½ 5 órakor
Benczes Réka: Nyelvi kreativitás és motiváció a metaforikus és metonimikus összetételekben.
Az Általános Nyelvészeti Szakosztály felolvasó ülése
2010. április 13. (kedd) du. ½ 5 órakor
Kerekasztal-beszélgetés a magyar nyelvtörténetírásról.
Vezeti: Kiss Jenő.
Résztvevők: É. Kiss Katalin, Haader Lea, Pusztai Ferenc, Tolcsvai Nagy Gábor.
A Magyar Nyelvi Szakosztály felolvasó ülése
Ez az ülés az ELTE BTK Magyar Nyelvészeti Könyvtárában lesz (Budapest, VIII. Múzeum krt. 4/A, II. em.)!
2010. április 20. (kedd) du. ½ 5 órakor
Tolcsvai Nagy Gábor: A jelentésváltozás — történeti szemantikai kognitív keretben.
A Magyar Nyelvi Szakosztály felolvasó ülése
2010. április 27. (kedd) du. ½ 5 órakor
Ponomarjova Larisza: A komi-permják nyelv helyzete az újabb kutatások tükrében.
A Finnugor Nyelvészeti Szakosztály felolvasó ülése
2010. május 4. (kedd) du. ½ 5 órakor
Horváth Viktória: Hezitációs jelenségek a magyar spontán beszédben.
Elekfi László köszöntése 90. születésnapja alkalmából.
Köszöntő: Keszler Borbála
A Magyar Nyelvi Szakosztály felolvasó ülése
2010. május 11. (kedd) du. ½ 5 órakor
Holler László: Az 1055. évi tihanyi oklevélben említett két birtok lokalizálása.
A Magyar Nyelvi Szakosztály felolvasó ülése
2010. május 18. (kedd) du. ½ 5 órakor
Haader Lea: A scriptorok hibatipológiájáról.
A Magyar Nyelvi Szakosztály felolvasó ülése
2010. május 25. (kedd) du. ½ 5 órakor
Laczkó Tibor: A magyar igekötős igék lexikai-funkcionális keretben.
Az Általános Nyelvészeti Szakosztály felolvasó ülése
2010. június 1. (kedd) du. ½ 5 órakor
Juhász Dezső: A magyar kettőshangzók történetéről a nyelvföldrajz szemszögéből.
A Magyar Nyelvi Szakosztály felolvasó ülése
Nyelvjárásgyűjtés károlisoknak!
Az egyik legjobb emlékem az egyetemi évekről a Fodor Katalin tanárnő szervezte szlovéniai nyelvjárásgyűjtő út volt olaszországi kitérővel (Velence). Csak ajánlani tudom a nyelvjárásgyűjtést mindenkinek, érdemes vinni a legjobb barátokat, évfolyamtársakat is, úgy az igazi.
Az alábbi gyűjtőutat a károlisoknak szervezte N. Császi Ildikó a Magyar Nyelvtudományi Tanszékről pazar programokkal és szállásokkal, nagyon kedvező áron.
(A kép forrása: http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Nagyb%C3%A1nya,_f%C3%B4t%C3%A9r,_Erzs%C3%A9bet-h%C3%A1z.JPG
Nyelvjárásgyűjtés
2010. április 17–23.
Tervezett útvonal és program:
1. nap (szombat): Budapest, Kálvin tér – Kalotaszeg, Körösfő (370 km)
Útvonal: M5 32 km-ig, 405, 4 út Püspökladányig, 42 út Ártándig (határig 249 km), határátlépés, Romániában: E60, Nagyvárad, Élesd, Bánffyhunyad, Körösfő kb. (120 km)
· megérkezés, elszállásolás (2 éjszaka, vasárnap vacsora);
· 18:00–19:30 A magyar nyelv használata Romániában – Péntek János (KAB, az Akadémia külső tagja) előadása
· 19:45–21:00 Kalotaszegi hagyományok, népi mesterségek – helyi előadás
2. nap (vasárnap): Nyelvjárásgyűjtés és környékbejárás (100 km):
· Körösfő (református templom, részvétel az istentiszteleten), Kalotaszentkirály (református templom, Ady-emlékmű, tájház), Magyargyerőmonostor (Kalotaszeg legrégibb temploma, Debreczeni Márton tájház), Magyarvalkó (református templom, parasztporta: bivalyok) Ketesd (református templom, népmesekincs)
· Mindegyik településen gyűjtés 3-4 fős csoportokban.
· Este: közös vacsora, gyűjtési tapasztalatok megbeszélése;
3. nap (hétfő): utazás Háromszékbe Körösfő – Csernáton (380 km)
Útvonal: Körösfő E60 – Kolozsvár, Torda, Nyárádmente, Segesvár, Brassó előtt 11 útra Csernáton
· megérkezés, elszállásolás (3 éjszaka félpanzióval);
· előadás: Háromszéki nyelvatlaszmunkálatok – Cs. Nagy Lajos (PPKE, egykori kolozsvári vendégtanár); Erdővidék: dr. Erdély Judit az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének alelnöke tart előadást.
4. nap (kedd): utazás Erdővidékre (185 km)
Útvonal: Sepsiszentgyörgy (a központ megtekintése, Székely Nemzeti Múzeum), Barót, Vargyas, Kisbacon, Tusnádfürdő, Szent Anna-tó, Kézdivásárhely.
· Nyelvjárásgyűjtés Baróton és Kisbaconban.
· este: gyűjtési tapasztalatok megbeszélése;
5. nap (szerda): művelődéstörténeti kirándulás
Útvonal: Gelence (templom, helyi nyugdíjas történelemtanár előadása), Zabola (csángó tájház; előadó: Pozsony Ferenc, a Kriza Társaság elnöke), Kovászna (pokol-sár), Zágon (Mikes-ház)
· A csernátoni Haszmann Pál Múzeum megtekintése; Bod Péter szülőhelye
· Haszmann Pál előadása a múzeum alapításáról, történetéről, a látnivalókról.
6. nap (csütörtök): utazás Nagybányára (420 km)
· megérkezés elszállásolás;
· Nagybánya nevezetességei: idegenvezető: dr. Váradi Izabella, nagybányai kolléganő, tagja az AESZ vezető tanácsának
7. nap (péntek): Környékbeli látnivalók, hazautazás (440 km)
Útvonal: Nagybánya, Szatmárnémeti, határátlépés, Mátészalka, Nyíregyháza, M3, Budapest
· Koltó (Teleki-kastély) megtekintése (45 km),
· utazás Magyarországra (395 km).
· érkezés pénteken az esti órákban
A költségekről bővebb felvilágosítás a tanszéken kérhető.
A HÖK támogatásától függően csökkenni fog a részvételi díj mindenki számára (nem csak a szoctámosoknak), ennek mértékéről csak a HÖK bizottsági döntése után lesz felvilágosítás.
Jelentkezni lehet 20 000,- Ft előleggel és személyi adatokkal Máté Juditnál a Magyar Nyelvtudományi Tanszéken (217. szoba).
Jelentkezési határidő: 2010. március 25. 14 óra, az előleg befizetésével.
Miként beszél(get) a nő és a férfi? Tannen másodszor
Deborah Tannen, a Georgetown University professzora számos, a nyelvészetet népszerűsítő könyv szerzője, de eddig csak két munkája jelent meg magyarul. A „Miért értjük félre egymást?” (That’s not what I meant!) című kötete nyelvészeti kurzusok kötelező olvasmánya itthon is. Bár, mint második magyarul megjelent könyvében a szerző állítja, a „Miért…”-ben csak egy fejezetet szentelt a nemek és nyelvhasználat témájának, olvasói legtöbbjét ez érdekelte a legjobban. Ezekután írt egy sor gendernyelvészeti témájú tudományos és ismeretterjesztő könyvet, pl. Gender and discourse, Gender and conversational interaction, I only say this because I love you, Talking from 9 to 5 — egyik izgalmasabb, mint a másik.
Tudományos ismeretterjesztő munkákat nagyon nehéz írni, ezt jól tudja az, aki foglalkozik vele: tudományos szempontból igaz és kellően differenciált kell legyen, mégis közérthető. Tannen ennek mestere. Jól használja azt a főként Amerikában jellemző megoldást, hogy példázatokba és történetekbe rejti el a mondanivalót (ez lenne a tudományos esettanulmány megfelelője). De nem humorizálja el a lényeget, nem ír bombasztikus képaláírásokat (mint sok más, a témában dolgozó írókollégája), nem hallgatja el a tudományos tények egy részét, hogy jobban „átmenjen” az üzenet, aminek olvasóként nagyon örülök.
Tannen második magyarul megjelent könyve a „Pár-beszéd” címet viseli (az eredeti: You just don’t understand), „Férfi-női kommunikáció” alcímmel a belső címlapon. A külső borítón viszont a Pease-könyvek címvilágába illő, de annál azért finomabb, ám a férfit és nőt továbbra is csak oppozíciókban elgondolni bíró alcímmel: „Miért hallgat a férfi, miért beszél a nő?”. Mely alcím azért is érdekes, mivel Tannen épp azt mutatja meg a kötetben, hogy a közhiedelemmel ellentétben mindkét nem sokat beszél, csak épp más-más közegben. A könyv egyébként rendkívül olvasmányos és mindkét nemmel igen korrekt ;-).
(A kép forrása: http://rolsi.lboro.ac.uk/edboardimages/tannen.jpg)