Dér Csilla Ilona

(A kép forrása: http://jkriszta.freeblog.hu/files/tavasz.jpg)

Több nyelvész szerint is a nyelvtörténet itthon igencsak elhanyagolt téma — szerencsére a tavaszi társasági előadások nem ezt a képet mutatják. 🙂

A Magyar Nyelvtudományi Társaság őszi felolvasóülései és konferenciái
Az ülések helye: ELTE BTK 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A épület, IV. em. 428. terem

2010. március 23. (kedd) du. ½ 5 órakor
Kugler Nóra: Bizonyíték a bizonytalanságra? Az inferenciális evidencialitás problematikája.
A Magyar Nyelvi Szakosztály felolvasó ülése

2010. március 30. (kedd) du. ½ 5 órakor
Benczes Réka: Nyelvi kreativitás és motiváció a metaforikus és metonimikus összetételekben.
Az Általános Nyelvészeti Szakosztály felolvasó ülése

2010. április 13. (kedd) du. ½ 5 órakor
Kerekasztal-beszélgetés a magyar nyelvtörténetírásról.
Vezeti: Kiss Jenő.
Résztvevők: É. Kiss Katalin, Haader Lea, Pusztai Ferenc, Tolcsvai Nagy Gábor.
A Magyar Nyelvi Szakosztály felolvasó ülése
Ez az ülés az ELTE BTK Magyar Nyelvészeti Könyvtárában lesz (Budapest, VIII. Múzeum krt. 4/A, II. em.)!

2010. április 20. (kedd) du. ½ 5 órakor
Tolcsvai Nagy Gábor: A jelentésváltozás — történeti szemantikai kognitív keretben.
A Magyar Nyelvi Szakosztály felolvasó ülése

2010. április 27. (kedd) du. ½ 5 órakor
Ponomarjova Larisza: A komi-permják nyelv helyzete az újabb kutatások tükrében.
A Finnugor Nyelvészeti Szakosztály felolvasó ülése

2010. május 4. (kedd) du. ½ 5 órakor
Horváth Viktória: Hezitációs jelenségek a magyar spontán beszédben.
Elekfi László köszöntése 90. születésnapja alkalmából.
Köszöntő: Keszler Borbála
A Magyar Nyelvi Szakosztály felolvasó ülése

2010. május 11. (kedd) du. ½ 5 órakor
Holler László: Az 1055. évi tihanyi oklevélben említett két birtok lokalizálása.
A Magyar Nyelvi Szakosztály felolvasó ülése

2010. május 18. (kedd) du. ½ 5 órakor
Haader Lea: A scriptorok hibatipológiájáról.
A Magyar Nyelvi Szakosztály felolvasó ülése

2010. május 25. (kedd) du. ½ 5 órakor
Laczkó Tibor: A magyar igekötős igék lexikai-funkcionális keretben.
Az Általános Nyelvészeti Szakosztály felolvasó ülése

2010. június 1. (kedd) du. ½ 5 órakor
Juhász Dezső: A magyar kettőshangzók történetéről a nyelvföldrajz szemszögéből.
A Magyar Nyelvi Szakosztály felolvasó ülése

Nyelvjárásgyűjtés károlisoknak!

Kutatás/kutatók, utazás

admin

2010. március 17. szerda

Leave a comment

Az egyik legjobb emlékem az egyetemi évekről a Fodor Katalin tanárnő szervezte szlovéniai nyelvjárásgyűjtő út volt olaszországi kitérővel (Velence). Csak ajánlani tudom a nyelvjárásgyűjtést mindenkinek, érdemes vinni a legjobb barátokat, évfolyamtársakat is, úgy az igazi.
Az alábbi gyűjtőutat a károlisoknak szervezte N. Császi Ildikó a Magyar Nyelvtudományi Tanszékről pazar programokkal és szállásokkal, nagyon kedvező áron.

(A kép forrása: http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Nagyb%C3%A1nya,_f%C3%B4t%C3%A9r,_Erzs%C3%A9bet-h%C3%A1z.JPG

Nyelvjárásgyűjtés
2010. április 17–23.
Tervezett útvonal és program:
1. nap (szombat): Budapest, Kálvin tér – Kalotaszeg, Körösfő (370 km)
Útvonal: M5 32 km-ig, 405, 4 út Püspökladányig, 42 út Ártándig (határig 249 km), határátlépés, Romániában: E60, Nagyvárad, Élesd, Bánffyhunyad, Körösfő kb. (120 km)
· megérkezés, elszállásolás (2 éjszaka, vasárnap vacsora);
· 18:00–19:30 A magyar nyelv használata Romániában – Péntek János (KAB, az Akadémia külső tagja) előadása
· 19:45–21:00 Kalotaszegi hagyományok, népi mesterségek – helyi előadás
2. nap (vasárnap): Nyelvjárásgyűjtés és környékbejárás (100 km):
· Körösfő (református templom, részvétel az istentiszteleten), Kalotaszentkirály (református templom, Ady-emlékmű, tájház), Magyargyerőmonostor (Kalotaszeg legrégibb temploma, Debreczeni Márton tájház), Magyarvalkó (református templom, parasztporta: bivalyok) Ketesd (református templom, népmesekincs)
· Mindegyik településen gyűjtés 3-4 fős csoportokban.
· Este: közös vacsora, gyűjtési tapasztalatok megbeszélése;
3. nap (hétfő): utazás Háromszékbe Körösfő – Csernáton (380 km)
Útvonal: Körösfő E60 – Kolozsvár, Torda, Nyárádmente, Segesvár, Brassó előtt 11 útra Csernáton
· megérkezés, elszállásolás (3 éjszaka félpanzióval);
· előadás: Háromszéki nyelvatlaszmunkálatok – Cs. Nagy Lajos (PPKE, egykori kolozsvári vendégtanár); Erdővidék: dr. Erdély Judit az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének alelnöke tart előadást.
4. nap (kedd): utazás Erdővidékre (185 km)
Útvonal: Sepsiszentgyörgy (a központ megtekintése, Székely Nemzeti Múzeum), Barót, Vargyas, Kisbacon, Tusnádfürdő, Szent Anna-tó, Kézdivásárhely.
· Nyelvjárásgyűjtés Baróton és Kisbaconban.
· este: gyűjtési tapasztalatok megbeszélése;
5. nap (szerda): művelődéstörténeti kirándulás
Útvonal: Gelence (templom, helyi nyugdíjas történelemtanár előadása), Zabola (csángó tájház; előadó: Pozsony Ferenc, a Kriza Társaság elnöke), Kovászna (pokol-sár), Zágon (Mikes-ház)
· A csernátoni Haszmann Pál Múzeum megtekintése; Bod Péter szülőhelye
· Haszmann Pál előadása a múzeum alapításáról, történetéről, a látnivalókról.
6. nap (csütörtök): utazás Nagybányára (420 km)
· megérkezés elszállásolás;
· Nagybánya nevezetességei: idegenvezető: dr. Váradi Izabella, nagybányai kolléganő, tagja az AESZ vezető tanácsának
7. nap (péntek): Környékbeli látnivalók, hazautazás (440 km)
Útvonal: Nagybánya, Szatmárnémeti, határátlépés, Mátészalka, Nyíregyháza, M3, Budapest
· Koltó (Teleki-kastély) megtekintése (45 km),
· utazás Magyarországra (395 km).
· érkezés pénteken az esti órákban
A költségekről bővebb felvilágosítás a tanszéken kérhető.
A HÖK támogatásától függően csökkenni fog a részvételi díj mindenki számára (nem csak a szoctámosoknak), ennek mértékéről csak a HÖK bizottsági döntése után lesz felvilágosítás.

Jelentkezni lehet 20 000,- Ft előleggel és személyi adatokkal Máté Juditnál a Magyar Nyelvtudományi Tanszéken (217. szoba).
Jelentkezési határidő: 2010. március 25. 14 óra, az előleg befizetésével.

Miként beszél(get) a nő és a férfi? Tannen másodszor

könyv, nyelvész

admin

2010. március 6. szombat

Leave a comment

Deborah Tannen, a Georgetown University professzora számos, a nyelvészetet népszerűsítő könyv szerzője, de eddig csak két munkája jelent meg magyarul. A „Miért értjük félre egymást?” (That’s not what I meant!) című kötete nyelvészeti kurzusok kötelező olvasmánya itthon is. Bár, mint második magyarul megjelent könyvében a szerző állítja, a „Miért…”-ben csak egy fejezetet szentelt a nemek és nyelvhasználat témájának, olvasói legtöbbjét ez érdekelte a legjobban. Ezekután írt egy sor gendernyelvészeti témájú tudományos és ismeretterjesztő könyvet, pl. Gender and discourse, Gender and conversational interaction, I only say this because I love you, Talking from 9 to 5 — egyik izgalmasabb, mint a másik.
Tudományos ismeretterjesztő munkákat nagyon nehéz írni, ezt jól tudja az, aki foglalkozik vele: tudományos szempontból igaz és kellően differenciált kell legyen, mégis közérthető. Tannen ennek mestere. Jól használja azt a főként Amerikában jellemző megoldást, hogy példázatokba és történetekbe rejti el a mondanivalót (ez lenne a tudományos esettanulmány megfelelője). De nem humorizálja el a lényeget, nem ír bombasztikus képaláírásokat (mint sok más, a témában dolgozó írókollégája), nem hallgatja el a tudományos tények egy részét, hogy jobban „átmenjen” az üzenet, aminek olvasóként nagyon örülök.
Tannen második magyarul megjelent könyve a „Pár-beszéd” címet viseli (az eredeti: You just don’t understand), „Férfi-női kommunikáció” alcímmel a belső címlapon. A külső borítón viszont a Pease-könyvek címvilágába illő, de annál azért finomabb, ám a férfit és nőt továbbra is csak oppozíciókban elgondolni bíró alcímmel: „Miért hallgat a férfi, miért beszél a nő?”. Mely alcím azért is érdekes, mivel Tannen épp azt mutatja meg a kötetben, hogy a közhiedelemmel ellentétben mindkét nem sokat beszél, csak épp más-más közegben. A könyv egyébként rendkívül olvasmányos és mindkét nemmel igen korrekt ;-).

(A kép forrása: http://rolsi.lboro.ac.uk/edboardimages/tannen.jpg)

Deborah Tannen hivatalos honlapja

Doktori védés: Funkció és kivitelezés a megakadásjelenségekben

doktori védés

admin

2010. január 29. péntek

Leave a comment

A spontán beszéd iránt érdeklődőknek ajánlom melegen:

Horváth Viktória „Funkció és kivitelezés a megakadásjelenségekben” című doktori (PhD) disszertációjának nyilvános védésére 2010. február 2., kedden 10 órától kerül sor az ELTE BTK (Budapest VIII. ker., Múzeum krt.) 4/D épületének alagsori tanácstermében.
A tézisek itt olvashatók.

Két izgalmas részlet a tézisfüzetből:

„A disszertáció témája két megakadásjelenség, a hezitálás és a töltelékszó többszempontú vizsgálata: magyar nyelven első ízben tartalmaz elemzést a jelenségek funkciójának és artikulációs megvalósulásainak összefüggéseiről fonetikai és pszicholingvisztikai vonatkozásban nagy mennyiségű empirikus adatra támaszkodva. A disszertáció magyar nyelven szintén elsőként közöl adatokat a gyermekek hezitációs jelenségeinek formáns- és időtartam-értékeire vonatkozóan; illetőleg a hezitálás megítéléséről a felnőttek körében egy kérdőíves felmérés alapján. A kutatás eredményei a megakadásjelenségek vizsgálatán keresztül a beszédtervezés és az önellenőrzés rejtett mechanizmusáról adnak pontosabb képet, ezáltal árnyalják a beszéd létrehozásának folyamatáról meglévő ismereteinket.”

„A TEHÁT ÉS AZ ILYEN LEXÉMÁK VIZSGÁLATA
A nyelvi jelek egy része többféle funkciót is betölthet a spontán beszédben, megjelenhetnek szintaktikai és nem szintaktikai pozícióban (töltelékszóként és diskurzusjelölőként) is. A töltelékszó úgy definiálható, hogy a közlésbe tartalmilag nem illeszkedő, funkcióját tekintve a diszharmónia egyfajta feloldását segítő szó vagy szókapcsolat. Ezek a nyelvi elemek – csakúgy, mint a kitöltött szünet – utalnak a beszélő átmeneti produkciós nehézségeire. A töltelékszók megjelenése az önmonitorozási folyamatokkal is kapcsolatban van, továbbá használatuk a társalgás során jelzi a beszélő szándékát arra, hogy folytatni kívánja a közlést (Schachter et al. 1991, Bortfeld et al. 2001). A töltelékszók ezáltal segítenek a beszélıknek a társalgás koordinálásában, a beszélőváltások kivitelezésében (Clark 1994). A töltelékszók jól definiált jelentésük ellenére a spontán közlésekben elveszítik konvencionális
tartalmukat, az eredeti funkciójuk megváltozik, de úgy, hogy az új funkció mellett a régi tartalom is használatban marad. Minthogy ezek a szavak eredeti jelentésükben és funkciójukban továbbra is előfordulnak, a töltelékszó funkció kialakulása bővülést jelent, ez egyfajta szinkrón nyelvi változás. Ez akkor következik be, ha egyre több ember használja az adott lexémát mintegy beszédprodukciós
mankóként. Napjainkban a tehát és az ilyen szavak funkcióbővülése érhető tetten, amennyiben az eredeti, szótározott jelentéseik mellett (illetve azoktól függetlenül) töltelékszóként viselkednek. Ezek olyan lexémák, amelyek szintaktikai funkciójukon felül töltelékszók és diskurzusjelölők is lehetnek a közlésben. A kutatás hipotézise szerint egy, a napjainkban zajló, szinkrón nyelvhasználati változás tanúi vagyunk. Feltételezzük továbbá azt is, hogy ez a funkcióbővülés az artikulációs gesztusokban is megjelenik, vagyis a tehát és az ilyen szavak kiejtése funkciófüggő.”