Nyelvrokonság és hunhagyomány
Megjelent Sándor Klára új könyve Nyelvrokonság és hunhagyomány címmel a Typotex Kiadónál.
„Ezt a könyvet azért írtam, hogy megmutassam: a nyelvtörténet valósága és a mondák igazsága megfér egymás mellett. Összhangba hozható, hogy a magyar nyelv az urálinak (ezen belül finnugornak) nevezett nyelvekkel mutatja a legtöbb közös vonást, hogy a magyarok »török népként« érkeztek a Kárpát-medencébe, s hogy évszázadok óta hun eredetűnek tartják magukat.
Azért is írtam ezt a könyvet, mert érdekes megfigyelni, milyen forrásból származik egy-egy motívum, gondolat, hogyan alakult át, esett részekre, alakult újra, de már más hangsúlyokkal egésszé, hogyan szőtték bele a darabkákat más történetekbe. Úgy tűnik, a magyar csodaszarvasmondák több mitológiai réteget, több nép meséit ötvözték magyarrá – ahogyan sok nép keveredése hozta létre azt a népességet és azt a kultúrát is, amit magyarnak nevezünk. E történeti rétegződésnek szintén megtaláljuk a nyomát a csodaszarvas mondájában. Egész történelmünk erről szólt: népek, kultúrák sokszínű egységbe olvasztásáról.
És azért is írtam ezt a könyvet, mert nem szeretem, hogy csínbe került a mi szarvasunk: az ország egyik fele áhítattal kitömött bálvánnyá merevíti, a másik meg nevet rajta – mindkét viselkedés képes halálos sebet ejteni a halhatatlannak hitt agancsoson. És túlságosan szeretem én ezt a szarvast ahhoz, hogy csöndben figyeljem, miként válik a megosztottság prédájává.”
Békés ünnepeket!
Boldog karácsonyt és szép új évet kívánok Mindenkinek,
(még mindig) sok jó könyvet a fa alá!
Már olvasható a TNTeF második száma!
Már olvasható az interneten a TNTeF, Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat 1. évfolyamának 2. száma!
Tartalom:
ELŐSZÓ
Barát Erzsébet
TANULMÁNYOK
Hódosy Annamária: Platón és a fiúk. A meleg hang jelenléte Wilde, James és Zweig szövegeiben
Vicsek Lilla – Nagy Beáta: „Nemek kultúrája”: előzetes eredmények egy multinacionális cég vizsgálataiból
Kérchy Anna: Elmebaj, szerzőség és nem/iség (v)iszonyai két kortárs magyar Csáth-mítosz adaptációban
Simon Lehel: A melegség „egyetemes” szociokultúrája
Zámbóné Kocic Larisa: (Tükör)reflexió Milton Évájáról és mumusáról
HALLGATÓK TANULMÁNYAI
Eszik Gabriella: Abortuszdiszkurzusok az Egyesült Királyságban és Magyarországon
Szoboszlai Beáta: Feminizmus és gender-kérdés a nyomtatott médiában: Sajtótermékek elemzése és értékelése
INTERJÚ
Lóránd Zsófia: „A feminizmus nevében még nem öltek embert.” Kerekasztal beszélgetés a nőszervezetek helyzetéről, céljáról, feladatáról ma Magyarországon
FORDÍTÁS
Susan Gal: A feminizmus „határátlépései”: A nőkről szóló beszédmódok körforgása
SZEMLE
Joó Mária: Kende B. Hanna. A kisemmizett férfinem. Az ősanyaistennőktől a mesterséges anyaméhig.
Virginás Andrea: Farmer és/vagy otthonka? (Tötösy de Zepetnek, Steven, and Louise O. Vasvári (szerk.) Comparative Hungarian Cultural Studies)
Tóthova Andrea: Megírni a testet és testet adni az írásnak (Helikon: irodalomtudományi szemle. Testírás)
Új genderkötet jelent meg!
Juhász Valéria és Kegyesné Szekeres Erika, két jeles hazai genderkutató szerkesztésében és számos fordító önzetlen közreműködésével jelent meg a Társadalmi nem és nyelvhasználat 1. című kötet (2011, Szeged: JGyTF Press), ami az angol és a német szakirodalom legjavából tartalmaz 16 tanulmányt.
Tartalomjegyzék:
Előszó
Mary Bucholtz: A szociolingvisztikában vizsgált biológiai nemek közti különbségektől a genderváltozatokig (fordította: Romsics Nóra, Juhász Valéria)
Ann Weatherall: Nyelv, diskurzus és genderidentitás (fordította: Juhász Valéria)
Hanna Meissner: A társadalmi nem konstrukciója (fordította: Hell Judit)
Sara Mills: Az udvariasság, udvariatlanság és a genderidentitás újraértelmezése (fordította: Eklics Kata)
Mary Talbot: A nemi sztereotípiák újratermelődése kritikai szemszögből (fordította: Misits Éva)
Elisabeth Leinfellner: Cserfes nő, szótlan férfi és egyéb sztereotípiák (fordította: Somos Edit Csilla és Sulyok Viktória)
Deborah Cameron: Elmélet a nők nyilvános beszédhelyzetben való megszólalásáról (fordította: Juhász István és Juhász Valéria)
Tamar Murachver-Anna Janssen: Gender, kommunikáció és kontextus (fordította: Antoni Rita)
Eva Flicker: “Cicik” és “kockahas” (A társadalmi nemek konstrukciói a valóságshowkban) (fordította: Paksy Tünde)
Susan Ehrlich: A megerőszakolt nem (A nyelv a szexuális erőszaktételről szóló tárgyalásokon (fordította: Huszár Ágnes)
Laura R. Winsky Mattei: Társadalmi nem és hatalom az amerikai törvényhozás diskurzusában (fordította: Szolga Emese)
Astrid Nelke-Mayenknecht: A nők és a férfiak szakmai kommunikációs stratégiái és hálózati kapcsolatai (fordította Paszternák Vivien)
Richard Cameron: Életkor és társadalmi nem szerinti elkülönülés (fordította: Búzás Aranka, Szamosi Barna, Juhász Valéria)
Caja Thimm-Antje Schröder-Sabine C. Koch-Lenelis kruse: A nemek közötti kommunikáció a munkahelyi megbeszéléseken (fordította: Kegyes Erika)
Janet Holmes-Meredith Marra: Munkahelyek kapcsolati gyakorlata (Női beszéd vagy genderfüggő diskurzus?) (fordította: Budai Zsuzsanna)
Joan Swann: Iskolai nyelv (Nyelv és gender oktatási környezetben) (fordította: Felvégi Emese)
A kötet megvásárolható a kiadónál, illetve egyes vidéki és budapesti egyetemek jegyzetboltjaiban is:
http://www.kiado.jgypk.u-szeged.hu/
Károlisok! Szónokverseny – házi forduló
Jelentkezni lehet már a novemberi országos Kossuth-szónokversenyt megelőző házi fordulóra! A házi versenyre október 17-én kerül sor, jelentkezési határidő: október 16. Az országos versenyre azonos feladattal lehet nevezni. A részleteket az alábbi dokumentumban lehet elolvasni.