Cseresnyési László előadása HOLNAP!
A Magyar Nyelvtudományi Társaság Általános Nyelvészeti Szakosztályának szervezésében
2012. szeptember 25-én, kedden fél 5 órakor
Cseresnyési László,
a Shikoku Gakuin Egyetem (Japán) professzora
A nyelvi humor és az irónia antropológiája
címmel tart előadást.
Az előadások helyszíne: ELTE Bölcsészettudományi Kara (Múzeum krt. 4.) „A” épületének IV. em. 428-as terme.
Beszéd, adatbázis, kutatások workshop HOLNAP!
Országos szónokverseny: házi forduló a Károlin
New Reflections on Grammaticalization 5.
New Reflections on Grammaticalization (NRG) 5. Edinburgh (Skócia), University of Edinburgh, 2012. július 16-19.
Igen régi vágyam volt, hogy eljussak az NRG-sorozat valamelyik konferenciájára, idén végre sikerült. Edinburgh ideális választás volt, mert leplezetlen örömmel siettem a kánikulából a hűvösebb Skóciába, a város pedig annyira gyönyörű, hogy sokszor komoly nehézséget okozott dönteni egy szekció végighallgatása vagy a skót főváros egy részének bejárása között. Így aztán hol az egyikre, hol a másikra voksoltam.
Lehetetlen lenne a konferencia egészéről érdemben beszámolni, főleg mert több szekcióban zajlottak az előadások, így nem lehetett mindenkit végighallgatni. A három és fél napos rendezvény szervezői remek programot állítottak össze, igyekeztek minél tematikusabban szervezni a szekciókat, így a prozódiához, a deixishez, az egyes nyelvcsaládok nyelveihez vagy valamely kiemelt nyelvi szinthez (pl. szintaxishoz) kapcsolódó grammatikalizációs kutatások előadásai általában egy blokkba kerültek. A második napon reggeltől estig tartott a pragmatikalizációs workshop, amit Muriel Norde és Karin Beijering moderált.
A plenáris előadók közül nekem különösen Anne Wichmann-nek a diskurzusjelölők prozódiájáról tartott előadása tetszett, részint az előadó remek humora, részint a jó anyag miatt. A konferencia témába vágó előadásai alapján elmondható, hogy a grammatikalizáció a kezdetektől fogva a szupraszegmentális szinten zajló változások révén is tetten érhető. A „nagy kérdés”, ahogy egy másik előadáshoz hozzászóló hallgató nevezte a grammatikalizációs változások során lezajló mechanizmusok sorrendjére vonatkozó dilemmát, egyre inkább megválaszolhatónak tűnik. Tény, hogy a grammatikalizáció fonetikai-fonológiai vetületének kutatása eddig viszonylag mellőzött terület volt — a fordulópontot talán éppen mostantól számolhatjuk.
Ösvények – online folyóirat
Megjelent az ELTE Funkcionális nyelvészeti diákműhelyének online folyóirata, az Ösvények.
Az 1. szám tartalma:
BEKÖSZÖNTŐ
TANULMÁNYOK
Varga Kinga: A szereplők tudati működésének megjelenítése Szabó Magda Mondják meg Zsófikának és Álarcosbál című regényeiben (PDF)
Varga Mónika: Az abszurd szójátékok egy lehetséges értelmezése a fogalmi integráció (blending) elmélete szerint (PDF)
CIKKEK
Evellei Kata: Galambnyelv: A nyelvi megformáltság szerepe Parti Nagy Lajos Hősöm tere című regényében(PDF)
Kajdi Alexandra: A magyar birtokos személyjeles konstrukciók kognitív nyelvészeti megközelítésben (PDF)
SZEMLE
Koselleck, Reinhart: Elmúlt jövő (ismerteti Tokai Dóra) (PDF)
Scott, Samuel: Non-referring concepts (ismerteti Jellinek Sára) (PDF)