Pragmatikai kerekasztal – 2012. május 15.
Sajnos nem tudok jelen lenni (egyéb elfoglaltság miatt) az alábbi kerekasztal-beszélgetésen, de nagyon jónak ígérkezik (bemásoltam a hivatalos meghívó szövegét):
A Magyar Nyelvtudományi Társaság Általános Nyelvészeti és Magyar Nyelvi Szakosztályai közös szervezésében Pragmatikai kutatások Magyarországon címmel kerekasztal-beszélgetést rendez.
Időpont: 2012. május 15. (kedd) 16.30
Helyszín: ELTE BTK Magyar Nyelvészeti Könyvtár (Budapest, Múzeum krt. 4/A, 2. em.)
A bevezető előadást tartja: Kiefer Ferenc (MTA Nyelvtudományi Intézet)
A beszélgetést vezeti: Németh T. Enikő (SZTE)
A beszélgetés felkért résztvevői: Andor József (PTE), Bódog Alexa (DE), Csontos Nóra (KRE), Furkó Péter (DE), Gyuris Beáta (MTA NYTI), Ivaskó Lívia (SZTE), Nemesi Attila László (PPKE), Németh T. Enikő (SZTE), Szili Katalin (ELTE), Tátrai Szilárd (ELTE)
A beszélgetés közvetlen célja, hogy lehetőséget biztosítson a Magyarországon pragmatikával foglalkozó kutatóknak arra, hogy szélesebb szakmai közönség előtt beszéljenek pragmatikafelfogásukról, röviden bemutassák kutatási eredményeiket és megosszák egymással a pragmatika magyarországi jövőjéről alkotott elképzeléseiket. A kerekasztal-beszélgetés távlati célja pedig az, hogy szorosabb együttműködést indítson el a különböző kutatóhelyeken, egyetemeken pragmatikával foglalkozó kutatók között. A felkért hozzászólások után nyílt fórum kezdődik a kerekasztal-beszélgetés résztvevőinek és a jelenlévő közönségnek a közreműködésével.
A kerekasztal-beszélgetés szervezői: Németh T. Enikő és Tátrai Szilárd
A társalgás pszichológiája
Árgus szemekkel szoktam keresni a könyvesboltok polcain, vajon mikor jelenik meg új nyelvészeti szak- és ismeretterjesztő könyv, különös tekintettel a társalgások/diskurzusok/beszélgetések/konverzációk témájára, ezekből ugyanis még nincs túl sok magyarul.
Kicsit el kell szakadunk a címtől, mert Pléh Csaba vadonatúj könyve, A társalgás pszichológiája (2012, Libri, 423 p.), bőven ad felfedeznivalót a nyelvész(hallgató) számára, sőt, megkockáztatom: egy fejezetet (8. A feszült beszélgetéstől a szétesett társalgásig: a konfliktusok és a társalgás klinikuma) leszámítva a tartalomjegyzék alapján a könyv témája annyiban pszichológiai, amennyiben a nyelvészetet csak a pszichológia szükségszerű részeként gondoljuk el. A társalgások mikro- és makroszerkezetéről, a beszélőváltásról, az udvariasság pragmatikájáról esik benne elsősorban szó, s éppen ezekre koncentrál a nyelvészeti pragmatika, azon belül a konverzációelemzés.
A szerzőt szükségtelen bemutatnom, nemzetközileg (el)ismert pszichológus-nyelvész, a BME professzora, nyelvész- és pszichológushallgatók ezreit tanította, köztük engem is az egyik kedvenc tárgyamra, pszicholingvisztikára.
Refining grammaticalization (Berlin, 2012.02.24-25.)
2012. február 24-25-én volt szerencsém részt venni Berlinben a Refining grammaticalization c. workshopon, amelyen a terület kutatói a grammatikalizáció fogalmával kapcsolatos elméleti problémákat igyekeztek a saját nézőpontjukból bemutatni és a terminus/fogalom használhatóságát mint célt szem előtt tartva a jelenséggel kapcsolatos kérdéseket újragondolni.
Fantasztikus élmény volt, a terület olyan jeles képviselői tartottak előadást, illetve szóltak hozzá a vitákhoz résztvevőként, mint Brian D. Joseph, Martin Haspelmath, Ulrich Detges vagy Ekkehard König.
A tervek szerint a konferencia anyagából kötet/folyóiratszám készül.
Idén egyébként nagyon jól állunk grammatikalizációs konferenciákból: Rouenben (International Conference on Grammaticalization theory and Data) és Edinburghben (NRG5) is lesz nemzetközi konferencia, mely a téma köré összpontosul.
A Refining… konferencia programja a következő volt:
Friday, 24th February 2012
8.30 – 9.15 REGISTRATION
9.15 – 9.40 INTRODUCTION
9.40 – 10.40 Brian D. JOSEPH (Ohio State)
What counts as (an instance of) grammaticalization
10.40 – 11.10 COFFEE BREAK
11.10 – 11.50 Csilla Ilona DÉR (Budapest)
Grammaticalization: a specific type of semantic and category change
11.50 – 12.30 Muriel NORDE & Karin BEIJERING (Groningen)
Facing interfaces – a clustering approach
12.30 – 14.00 LUNCH
14.00 – 14.40 Geert BOOIJ (Leiden) & Matthias HÜNING (FU Berlin)
From compound to derivation: affixoids and the rise of derivational affixes
through ‘constructionalization’
14.40 – 15.20 Peter HARDER & Kasper BOYE (Copenhagen)
Grammaticalization and constructionalization
15.20 – 16.00 Graeme TROUSDALE (Edinburgh)
Grammaticalization in a network model of language
16.00 – 16.30 COFFEE BREAK
16.30 – 17.10 Nigel VINCENT & Kersti BÖRJARS (Manchester)
Models of grammaticalization: compositionality and beyond
17.10 – 17.50 David WILLIS (Cambridge)
Exaptation and degrammaticalization within an acquisition-based model of
abductive reanalysis
17.50 – 18.30 Carlotta VITI (Zurich)
On exceptions to grammaticalization
19.30 DINNER
Saturday, 25th February 2012
9.00 – 10.00 Ulrich DETGES (Munich)
Grammaticalization, pragmaticalization, subjectification
10.00 – 10.40 Esme WINTER-FROEMEL (Tübingen)
Grammaticalization, (inter-)subjectification, and pragmaticalization:
modelling changes in communication
10.40 – 11.10 COFFEE BREAK
11.10 – 11.50 Eva Skafte JENSEN (Roskilde)
What’s in a noun? The grammaticalization of the indefinite article
as a symptom of other changes
11.50 – 12.30 Tine BREBAN (Leuven)
Defining secondary grammaticalization: semantic and formal subprocesses
12.30 – 14.00 LUNCH
14.00 – 14.40 Torsten LEUSCHNER (Ghent)
At the interface of discourse and syntax: complex sentence constructions
and ‘grammaticalization’
14.40 – 15.20 Kristin DAVIDSE (Leuven)
Distinguishing grammaticalization from lexicalization
15.20 – 15.50 COFFEE BREAK
15.50 – 16.30 Lars-Erik ZEIGE (HU Berlin)
Discussing ontologies of grammaticalisation processes
16.30 FINAL DISCUSSION
Néhány kép a konferenciáról és a Freie Universitätről:
Nyelvrokonság és hunhagyomány
Megjelent Sándor Klára új könyve Nyelvrokonság és hunhagyomány címmel a Typotex Kiadónál.
„Ezt a könyvet azért írtam, hogy megmutassam: a nyelvtörténet valósága és a mondák igazsága megfér egymás mellett. Összhangba hozható, hogy a magyar nyelv az urálinak (ezen belül finnugornak) nevezett nyelvekkel mutatja a legtöbb közös vonást, hogy a magyarok »török népként« érkeztek a Kárpát-medencébe, s hogy évszázadok óta hun eredetűnek tartják magukat.
Azért is írtam ezt a könyvet, mert érdekes megfigyelni, milyen forrásból származik egy-egy motívum, gondolat, hogyan alakult át, esett részekre, alakult újra, de már más hangsúlyokkal egésszé, hogyan szőtték bele a darabkákat más történetekbe. Úgy tűnik, a magyar csodaszarvasmondák több mitológiai réteget, több nép meséit ötvözték magyarrá – ahogyan sok nép keveredése hozta létre azt a népességet és azt a kultúrát is, amit magyarnak nevezünk. E történeti rétegződésnek szintén megtaláljuk a nyomát a csodaszarvas mondájában. Egész történelmünk erről szólt: népek, kultúrák sokszínű egységbe olvasztásáról.
És azért is írtam ezt a könyvet, mert nem szeretem, hogy csínbe került a mi szarvasunk: az ország egyik fele áhítattal kitömött bálvánnyá merevíti, a másik meg nevet rajta – mindkét viselkedés képes halálos sebet ejteni a halhatatlannak hitt agancsoson. És túlságosan szeretem én ezt a szarvast ahhoz, hogy csöndben figyeljem, miként válik a megosztottság prédájává.”
Békés ünnepeket!
Boldog karácsonyt és szép új évet kívánok Mindenkinek,
(még mindig) sok jó könyvet a fa alá!
