Cseresnyési László előadása HOLNAP!

A Magyar Nyelvtudományi Társaság Általános Nyelvészeti Szakosztályának szervezésében

2012. szeptember 25-én, kedden fél 5 órakor

 

Cseresnyési László,
a Shikoku Gakuin Egyetem (Japán) professzora

A nyelvi humor és az irónia antropológiája

címmel tart előadást.

Az előadások helyszíne: ELTE Bölcsészettudományi Kara (Múzeum krt. 4.) „A” épületének IV. em. 428-as terme.

New Reflections on Grammaticalization 5.

New Reflections on Grammaticalization (NRG) 5. Edinburgh (Skócia), University of Edinburgh, 2012. július 16-19.

Igen régi vágyam volt, hogy eljussak az NRG-sorozat valamelyik konferenciájára, idén végre sikerült.  Edinburgh ideális választás volt, mert leplezetlen örömmel siettem a kánikulából a hűvösebb Skóciába, a város pedig annyira gyönyörű, hogy sokszor komoly nehézséget okozott dönteni egy szekció végighallgatása vagy a skót főváros egy részének bejárása között. Így aztán hol az egyikre, hol a másikra  voksoltam.

 

Lehetetlen lenne a konferencia egészéről érdemben beszámolni, főleg mert több szekcióban zajlottak az előadások, így nem lehetett mindenkit végighallgatni. A három és fél napos rendezvény szervezői remek programot állítottak össze, igyekeztek minél tematikusabban szervezni a szekciókat, így a prozódiához, a deixishez, az egyes nyelvcsaládok nyelveihez vagy valamely kiemelt nyelvi szinthez (pl. szintaxishoz) kapcsolódó grammatikalizációs kutatások előadásai általában egy blokkba kerültek. A második napon reggeltől estig tartott a pragmatikalizációs workshop, amit Muriel Norde és Karin Beijering moderált.

A plenáris előadók közül nekem különösen Anne Wichmann-nek a diskurzusjelölők prozódiájáról tartott előadása tetszett, részint az előadó remek humora, részint a jó anyag miatt. A konferencia témába vágó előadásai alapján elmondható, hogy a grammatikalizáció a kezdetektől fogva a szupraszegmentális szinten zajló változások révén is tetten érhető.  A „nagy kérdés”, ahogy egy másik előadáshoz hozzászóló hallgató nevezte a  grammatikalizációs változások során lezajló mechanizmusok sorrendjére vonatkozó dilemmát, egyre inkább megválaszolhatónak tűnik. Tény, hogy a grammatikalizáció fonetikai-fonológiai vetületének kutatása eddig viszonylag mellőzött terület volt — a fordulópontot talán éppen mostantól számolhatjuk.

Program

Absztraktok

Ösvények – online folyóirat

 

Megjelent az ELTE Funkcionális nyelvészeti diákműhelyének online folyóirata, az Ösvények.

Az 1. szám tartalma:

BEKÖSZÖNTŐ

TANULMÁNYOK

Varga Kinga: A szereplők tudati működésének megjelenítése Szabó Magda Mondják meg Zsófikának és Álarcosbál című regényeiben (PDF)

Varga Mónika: Az abszurd szójátékok egy lehetséges értelmezése a fogalmi integráció (blending) elmélete szerint (PDF)

CIKKEK

Evellei Kata: Galambnyelv: A nyelvi megformáltság szerepe Parti Nagy Lajos Hősöm tere című regényében(PDF)

Kajdi Alexandra: A magyar birtokos személyjeles konstrukciók kognitív nyelvészeti megközelítésben (PDF)

SZEMLE

Koselleck, Reinhart: Elmúlt jövő (ismerteti Tokai Dóra) (PDF)

Scott, Samuel: Non-referring concepts (ismerteti Jellinek Sára) (PDF)