Construal and Grounding Conference
The venue for the programme is Building A of Eötvös Loránd University’s campus at 4 Múzeum krt., near Astoria underground station.Plenary sessions and Session 1 talks are held in the Faculty Council Room (Kari Tanácsterem) on the ground floor.Session 2 talks are delivered in the Dean’s Council Room (R 144) on the first floor.
PROGRAMME
Thursday, 16th October
09.00 – 09.45 Registration
09.45 – 10.00 Opening Address
10.00 – 11.00 Plenary 1 FRANK BRISARD
Epistemic issues in the interaction between tense and aspect
Session 1
11.30 – 12.00 PIIA TAREMAA
Motion, tense and aspect in Estonian
12.00 – 12.30 GÁBOR TOLCSVAI NAGY
Epistemic influence of tense on the temporal structure of verbs. The
case of Hungarian
12.30 – 13.00 EDIT TAKÁCS
Beyond Aspect – A case study of Hungarian
14.00 – 14.30 RENATA PAJUSALU
What is vague reference for? Referential devices for vague group
referents in Estonian conversations
14.30 – 15.00 ENIKO” TÓTH – PÉTER CSATÁR
Factors influencing the use of indexical demonstratives in Hungarian,
Dutch and English
15.00 – 15.30 BRANIMIR BELAJ – D. MATOVAC
On determiners jedan ‘one’ and neki ‘some/certain’ in Croatian and other
Slavic languages
15.30 – 16.00 TINE BREBAN – KRISTIN DAVIDSE
Nominal grounding and relative quantifiers
Session 2
11.30 – 12.00 SHELLEY CHING-YU HSIEH
From conceptual expressions to language typology: Eyes in Mandarin
Chinese and German
12.00 – 12.30 GÁBOR SIMON
„From linguistic form to conceptual structure” revisited – a cognitive
linguistic description of metaphorical construal and its application in
poetics
12.30 – 13.00 KATALIN WÉBER
Grounding elements overwriting the schematic concept
14.30 – 15.00 CATHERINE NOURI – MAARTEN LEMMENS
Persian Location Light Verb Constructions
15.00 – 15.30 CSILLA ILONA DÉR
About the syntax and semantics of the adposition át ‘across’
(+superessivus) in Hungarian
15.30 – 16.00 ANN VEISMANN
Behavioral Profile Approach and word class ambiguity (case study of
Estonian läbi ‘through’)
16.30 – 17.30 Plenary 2 PÉTER PELYVÁS
The theory of epistemic grounding and Hungarian
Friday, 17th October
09.00 – 10.00 Plenary 3 TUOMAS HUUMO
Time, blending, and metaphors of motion
Session 1
10.30 – 11.00 TIINA ONIKKI-RANTAJAASKÖ
Constructions of continuous aspect in Finnish: Contextual comparison
11.00 – 11.30 MARI SIIROINEN
Nonverbal predicates and future time reference in Finnish and Erzya
11.30 – 12.00 BENEDIKT PERAK
Metaphorical extensions of the ablative spatial relation in the
conceptualization of emotions in Croatian
12.00 – 12.30 EERO VOUTILAINEN
From change to directionality and beyond – the polysemy of Finnish
translative case
13.30 – 14.00 KALYANAMALINI SAHOO – MAARTEN LEMMENS
A constructional account of Odia light verb constructions
14.00 – 14.30 ANDRÁS IMRÉNYI
Existential cores are catenae: the case for dependency diagrams in
cognitive linguistics
14.30 – 15.00 NIKOLETT F. GULYÁS
Agents, subjects and topics: Impersonal constructions in Finno-Ugric
languages
15.00 – 15.30 GORAN TANACKOVIC FALETAR
On the communication contexts which can sanction the use of highly
marked clausal subjects
Session 2
10.30 – 11.00 ÁGOTA O”SZ
Epistemic grounding reflected in the history of the modals must and should
11.00 – 11.30 MINNA JAAKOLA
Derivational patterns and the semantics of knowing: The case of Finnish
tietaa ‘know’
11.30 – 12.00 NÓRA KUGLER
Construing inference: an empirical study of grounding predications with
the verb gondol ‘think’
12.00 – 12.30 JUTTA SALMINEN
Negation proper and evaluative negativity: different relations to
perspectivity
13.30 – 14.00 SZILÁRD TÁTRAI
Context-dependent vantage points in literary narratives: a functional
cognitive pragmatic approach
14.00 – 14.30 PÉTER HORVÁTH
Building factual world through mental world in narrative texts about history
14.30 – 15.00 KRISZTINA LACZKÓ
Social deixis in Hungarian: the functioning of grounded elements in
first person plural
15.00 – 15.30 RÉKA SÓLYOM
L/-z suffixes and be prefix in Hungarian verbal neologisms: semantic,
grammatical features and meaning construal
16.00 – 17.00 Plenary 4 LAURA A. JANDA – LENE ANTONSEN
Possession in North Saami: Rich Morphology in Competition with an
Analytic Construction
17.00 – 17.15 Closing Address
És itt a második kötet!
Három kötet lesz, az első után már itt is a második kötete a Társadalmi nem és nyelvhasználat c. sorozatnak, amely az angol és a német nyelvű genderszakirodalomból tartalmaz 12 jobbnál jobb írást. Általánosabb témájú tanulmányok mellett (mint például Helga Kotthoffé) főként olyanok kaptak helyet, amelyekben „a gender mint oktatási, politikai és kulturális koncepció jelenik meg, és a genderről mint konstrukcióról még határozottabban kiderül, hogy kontextustól és szituációtól erőteljesen függő entitás.” (p. 8)
Akiket az internetes nyelvhasználat és a gender összefüggései érdekelnek, most négy meghatározó tanulmányt is olvashat a témáról (Döring, Herring, Huffaker — Calvert és Dekker írását).
Bevezetés a kognitív nyelvészetbe
Tolcsvai Nagy Gábor 2013. Bevezetés a kognitív nyelvészetbe. Budapest: Osiris Kiadó. 392 p.
Rég várt kötet Tolcsvai Nagy Gábor A bevezetés a kognitív nyelvészetbe című munkája a 2010-es (és a 2011-es, javított változatú) Kognitív szemantika után. Mivel a könyv hátoldalán olvasható összegzés igen informatív, kedvcsinálónak ezt idézem:
„A kognitív nyelvészet olyan funkcionális nyelvmagyarázat, amely a beszélő ember megismerőképességeiből és az emberi kommunikáció fő jellemzőiből kiindulva mutatja be a nyelvet. A beszélő ember jelentést kíván nyelvi formába önteni, mások számára hozzáférhetővé tenni, úgy, hogy társa figyelmét beszédének tárgyára irányítja. A nyelvi jelentés fogalmi kidolgozása az emberi megismerés általános elmebeli lehetőségei szerint történik meg. A nyelvi rendszer a megismerő és cselekvő ember tevékenysége során funkcionál, közös figyelmi és jelentésképző jelenetekben, egy kultúra közegében. A nyelvi rendszer megtanulandó sematikus, konvencionált nyelvi szerkezetek hálózata. E struktúrák meghatározó összetevője a jelentés; e struktúrák mindig a beszédhelyzethez és a beszélgetésben részt vevők éppen előhívott tudásához igazodó nyelvi szerkezetekben valósulnak meg. Rendszer és használat szorosan összefügg. A Bevezetés részletesen tárgyalja a kommunikációs alaphelyzetet, a kognitív nyelvészet tudományelméleti alapjait és elméleti keretét. A prototípuselvű kategorizáció, a konstruálás tényezői (a figyelem, a perspektiváltság, a séma, a lehorgonyzás és a szubjektivizáció) éppúgy részletes kifejtést kap, mint a jelentés (így a metafora, a poliszémia, a referenciapont-szerkezet, a kompozitumszerkezet, az egyszerű mondat szemantikája). Külön fejezet foglalkozik a stílus és az irodalomértés kognitív leírásával, valamint kitér a nyelvpedagógiai kérdésekre.”
Békés karácsonyi ünnepeket!
Áldott, békés karácsonyt kívánok,
sok jó könyvet a fa alá!
(És ha könyvkarácsonyfát gyártunk, exkönyvtáros énem kéri, hogy lehetőleg ne gyűrve-hajtogatva-kivágva készítsünk ilyet…)
Utak a kétnyelvűséghez
Klein Ágnes 2013. Utak a kétnyelvűséghez. Nyelvek elsajátítása iskoláskor előtt. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 139 p.
A Réger Zita elhíresült könyvcímére (Utak a nyelvhez) utaló kötetben Klein Ágnes három nagyobb témával foglalkozik a kétnyelvűség kérdéskörén belül: egyrészt bemutatja az első nyelv elsajátításának mikéntjét, majd egy második nyelvét, még az iskolába kerülés előtti időszakra fókuszálva. Mint megjegyzi, a kétnyelvűséget nehéz vizsgálni, hiszen a gyermekek számos módon és időbeli megoszlásban sajátíthatják el első nyelveiket, de alapvetően kétféle utat különböztet meg, a szimultán és a szukcesszív nyelvelsajátítást, melyek időben is egymásra következnek. Választ keres arra az alapvető kérdésre is, hogy óvodás korban hogyan lehet és érdemes egy másod(ik) nyelvet megtaníttatni a gyerekeknek.
A harmadik téma, amit körüljár, a német kisebbségi nyelv és kultúra átörökítése az óvodákban.