Itt az új TNTeF-szám!
Megjelent a TNTeF 3. évfolyamának 1. száma (2013. április)!
A magyar „férfiuralom” terepei és határai
ELŐSZÓ
Barát Erzsébet >> PDF
TANULMÁNYOK
Mészáros Zsolt: Szalonkabát és fűző találkozása a sminkasztalon, avagy a férfiasság vizuális megalkotottsága a 19. század végén >> PDF
Kérchy Anna: A “férfias” fogyaték fikciója. Alternatív maszkulinitások atipikus megtestesülései a kortárs populáris vizuális kultúrában >> PDF
Hódosy Annamária: Paternális beavatás az írásbeliségbe avagy nemi-szerep sztereotípiák a kisiskolások kötelező olvasmányaiban >> PDF
John K. Cox: Menstruáló apák és női “hidegháborúsok”: Transzgresszív maszkulinitás Danilo Kiš műveiben >> PDF
Molnár Csilla: A férfi és a HVG >> PDF
Betlen Anna: Legfőbb érték az ember… azazhogy a nő. Nőelszívás: a prostitúció a gazdaságban >> PDF
Joó Mária: Egyetemi életképek – Kis magyar patriarchátus >> PDF
Szekeres Valéria – Takács Erzsébet – Vicsek Lilla: “Úristen! Te, lányként?!” A nemek kultúrája egy felsőoktatási intézmény műszaki karain – a hallgatónők szemszögéből >> PDF
SZEMLE
Paksi Veronika: Engler Ágnes. Kisgyermekes nők a felsőoktatásban (2011) [Könyvszemle] >> PDF
Kérchy Anna: Bollobás Enikő. Egy képlet nyomában. Karakterelemzések az amerikai és a magyar irodalomból (2012) [Könyvszemle] >> PDF
Louise O. Vasvári: Szapor Judit et al. Tradition Unchained: Jewish Intellectual Women in Central Europe 1860-2000 (2012) [Könyvszemle] >> PDF
FIGYELŐ >> PDF
SZERZŐINKRŐL >> PDF
ÖSSZEFOGLALÓK (angol nyelvű) >> PDF
MANYE XXIII.
Pragmatikai diákműhely indul!
TNTeF – itt az új szám!
Már olvasható a neten a TNTeF (Társadalmi Nemek Tudománya e-folyóirat) legújabb száma!
2. évfolyam 3. szám 2012. december
ELŐSZÓ
Barát Erzsébet >> PDF
TANULMÁNYOK
Mészáros Zsolt: A bús kritikus, a prókátor és a tanárnő. A magyar nőirodalom 19. századi történetei >> PDF
Séllei Nóra: Fegyelmező gyakorlatok és fogyasztói kultúra a Bridget Jones naplójában >> PDF
Hódosy Annamária: Homoszociális entrópia. Dorian Gray, Dr. Jekyll és Mr. Hyde meleg gótikája és a langyos filmadaptációk >> PDF
Eliisa Pitkäsalo: Oona, Rex és Auroora – A víz gyermekei. A víz tisztító és újító ereje Johanna Sinisalo Sankarit című regényében >> PDF
Schleicher Nóra: Feminizmus(ok) és demokráciá(k) >> PDF
HALLGATÓK TANULMÁNYAI
László Paulina: Posztolok, tehát vagyok(?) Serdülőkorú lányok Facebookos önreprezentációja >> PDF
Kovács Zsuzsanna – Sümegi Mariann: A férfiak nyelvi viselkedése egy „nőies” munkahelyi sztenderd nyelvhasználat tükrében >> PDF
INTERJÚ
Barát Erzsébet: Az üvegfalat az üvegplafonnál is nehezebb láthatóvá tenni (Beszélgetés Szegő Krisztinával, a MÚOSZ Nők a Médiában szakosztályának vezetőjével) >> PDF
FORDÍTÁS
Judith Butler: Élhetünk-e jó életet rossz élet keretei között? (ford. Barát Erzsébet) >> PDF
Carolin Emcke: A változó vágyról (ford. Gubicskó Ágnes) >> PDF
SZEMLE
Farkas Zita: Leszbianizmus Kelet-Európában: (ön)reprezentáció, család és aktivizmus (Journal of Lesbian Studies [2011] 15:3. Folyóiratszemle) >> PDF
Kérchy Vera: Az antihumanista művészet diszkrét bája (Benkő Krisztián: Bábok és automaták [2011]. Könyvszemle) >> PDF
Tóthová Andrea: Európai intertextusok (Séllei Nóra és June Waudby, szerk. She’s Leaving Home: Women Writing in English in a European Context [2011]. Könyvszemle) >> PDF
Antoni Rita: A Nő és a Társadalom mai szemmel (Kereszty Orsolya: A „Nő és a Társadalom” a nők művelődéséért, 1907-1913 [2011]. Könyvszemle) >> PDF
FIGYELŐ >> PDF
SZERZŐINKRŐL >> PDF
ÖSSZEFOGLALÓK (angol nyelvű) >> PDF
Hétköznapi hímsovinizmus
A könyv alapvetően Luis Bonino pszichiáter és terapeuta egy 1995-ös tanulmányára (Develando los micromachismos en la vida conyugal – Una aproximación a la desactivaciónde las maniobras masculinas de dominio. In Corsi, Jorge (ed.): Violencia Masculina en la Pareja. Paidós, Buenos Aires – Barcelona Aires – México) épül, kiegészülve más fontos írásokkal. Bonino az 1990-es években alkotta meg a spanyol micromachismo kifejezést, ez kapott (nagyon jó) magyarítást ‘hétköznapi hímsovinizmus’-ként (hogy miért ez lett a magyar változat, arról bővebben olvashatunk a könyvben Szil Pétertől).
Bonino az általa tartott párterápiák során szembesült a könyvben taglalt jelenségekkel, amelyek az egyenlőségen alapuló párkapcsolatokat rombolják, illetve lehetetlenné teszik.
A kötet számomra azért is kivételes és jelentős, mert a pszichológiában (főleg annak gyakorlatában) a feminista megközelítések finoman szólva is elenyésző mértékben érvényesülnek. Másik nagy erénye, hogy épp azokra a mindennapos gyakorlatokra mutat rá, amelyek láthatatlanok, természetesnek tűnnek, s a legtöbben megváltoztathatatlannak tartják őket. Különösen igaz ez a haszonelvű hímsovinizmusra, a hétköznapi hímsovinizmus egy fajtájára:
„A haszonelvű hétköznapi hímsovinizmus két patriarchális elképzeléssel szoros együttműködésben fejti ki hatását. Az egyik szerint a háztartás, a személyek és a kapcsolatok gondozása női terep, míg a férfi a közszféra fontos teendőire hívatott, függetlenül attól, hogy ellátja-e a pénz előteremtésének és a család védelmének feladatát. A másik szerint a férfiaknak korlátozatlan joguk van arra, hogy kihasználják a nőket. Mindkettőből következően a nőknek állandóan rendelkezésre kell állniuk a szolgáltató és segítő tisztségek széles sorának ellátására, anélkül hogy a férfiak késztetést éreznének ezek viszonzására. A haszonelvű hétköznapi hímsovinizmus funkciója ennek a helyzetnek a biztosítása.
Ilyen módon ez a fajta hétköznapi hímsovinizmus használja ki leginkább a társadalmi munkamegosztásban a nőkre kiosztott készségeket, elsõsorban azt, amelyet Jonnasdöttir a szeretet hatalmának nevezett el. Arra is szolgál, hogy magukban a nőkben is életben tartsa és megszilárdítsa saját patriarchális elképzeléseiket az otthonban betöltendő szerepükről és ily módon továbbra is természetesnek tekintsék háztartásbeli státusukat. Ezzel nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a nők rendelkezésre álljanak akkor is, amikor ez túlzott pszichés és fizikai megerõltetést igényel tőlük saját szabadságuk és a saját magukra fordítandó érzelmi és energiatartalékaik rovására. Így válik a haszonelvű hétköznapi hímsovinizmus a nők gondozói képességével való visszaéléssé, hiszen ennek révén a nők rovására növekszik a férfiak életminősége, anélkül hogy az utóbbiak (vagy a patriarchális kultúra) különösebb elismerésben részesítené a nőket ezért. Több, az egészség és a társadalmi nemi szerepek, illetve a párkapcsolatok összefüggését vizsgáló kutatás rámutatott már erre az egyenlőtlenségre. Ezek szerint a férfiak nemcsak több szabadidővel rendelkeznek (Álvaro, 1996), hanem pszichikai és testi egészségük is növekszik a házasság ideje alatt, miközben a nőké csökken (Doyal, 1996).” (pp. 69-70)
A könyv innen letölthető, illetve megvásárolható.
