Idén is: NYIM-genderkonferencia Szegeden!
11. alkalommal kerül megrendezésre a NYIM (azaz Nyelv – ideológia – média) genderkonferencia Szegeden!
A téma idén: A nő és a kor/osodás magyar vetületei 1989 óta
Időpont: 2015. szeptember 25-26. (péntek – szombat)
Helyszín: Szegedi Tudományegyetem (Egyetem u. 2.) BTK konferenciaterem
Idézem a konferencia szervezőit:
„A kilencvenes évek óta, részben az úgynevezett poszt-feminizmus erősödésének köszönhetően is, világszerte marginalizálódni látszik a nő és kor/osodás tematikája a feminista kutatásban. A 2015-es konferencia szembe kíván menni ezzel a tendenciával, és a nő és kor/osodás folyamatinak, reprezentációinak, illetve az úgynevezett generációs kérdéseknek elemzésére invitálja résztvevőket. Milyen jelentéssel telítődött az elmúlt huszonöt évben a kor, korosodás, generáció, az idő, ha azt a nők különféle csoportjainak nézőpontjából, illetve megélt élettapasztalatából vizsgáljuk? A kérdés felvetésével egyúttal szeretnénk az idő különféle vetületeit, fogalmát a (magyar) feminista kutatás kiemelt kategóriájává tenni, a Beauvoir által a társadalom titkos szégyenéből a kritika eszközeként láthatóvá tenni és visszakövetelni. Várjuk ezért mindazokat az előadásokat, melyek az idő nézőpontból vizsgálják (újra) a gender/szexualitás viszonyokat a kultúratudomány, az irodalomtudomány, a vizuális kultúra, a nyelvészet, a médiatudomány, a pedagógia, a történettudomány, a politológia, a szociológia vagy a pszichológia területén.”
A konferencia saját honlapja itt érhető el.
A program pedig itt.
Új TNTeF-szám!
Megjelent a TNTeF (Társadalmi Nemek Tudomány e-Folyóirat) új, a jubileumi NYIM-konferencia anyagait tartalmazó száma!
5. évfolyam 1. szám 2015. május
A feminista kutatás és oktatás távlatai Magyarországon
Barát Erzsébet: Előszó >> PDF
TANULMÁNYOK
Nagy Beáta: Az infókommunikációs technológiák használata és a női vezetők munka-magánélet egyensúlya >> PDF
Konczosné Szombathelyi Márta & Mészáros Attila: Nőket a műszaki képzésbe! >> PDF
Lendák-Kabók Karolina: A magyar nők sikerének útja a szerbiai felsőoktatásban >> PDF
Szabó Mónika: „Nem vagyok feminista, de…” — az „f betűs szó” felvállalása >> PDF
Kovács Mónika & Hevesi Judit: A feministákra vonatkozó sztereotípiák szerepe a nemi hierarchia fenntartásában >> PDF
Frauhammer Krisztina: Nő, gender, vallás, spiritualitás. Új utak a kutatásban: gender szempontok a vallásantropológiában és a teológiában >> PDF
Dér Csilla: „De én nem ilyen vagyok!” – Gendernyelvészeti kurzusokról tanári szemmel >> PDF
Barna Emilía & Hudy Róbert: „Nem pusztán a vágy tárgyai vagyunk”: Feminista viták a mainstream popzeneiparban >> PDF
Mészáros Zsolt: Férfidivat a magyar sajtóban (1914-1918) >> PDF
Friedrich Judit: A megvalósulatlan álmok kudarca? A feminizmus a kommunikatív emlékezetben Lovas Ildikó Cenzúra alatti – készülődés szabómagdaságra (2014) című regénye tükrében >> PDF
Hódossy Annamária: A feltámadó halál és a gynökológia. A posztfeminizmustól az ökofeminizmusig az Alien sagában >> PDF
Kérchy Anna: Lolita, a kishúgunk!? A kislány test ábrázolhatatlanságáról női szemmel >> PDF
Joó Mária: Beauvoir első regénye és a formálódó egzisztencialista etika >> PDF
SZEMLÉK
Tornyi Zsuzsa Zsófia: Kéri Katalin, szerk. Társadalmi nem és oktatás (2011 — e-könyvszemle) >> PDF
Konczosné Szombathelyi Márta: Nagy Beáta, Háttérben (2014 — könyvszemle) >> PDF
Mészáros Zsolt: Kádár Judit, Engedelmes lázadók. Magyar írónők és nőideál-konstrukciók a 20. század első felében (2014 — könyvszemle) >> PDF
FIGYELŐ >> PDF
SZERZŐINKRŐL >> PDF
ÖSSZEFOGLALÓK (angol nyelvű) >> PDF
V. Pragmatikai Kerekasztal
PRAGMATIKAI KEREKASZTAL V.
Helyszín: Károli Gáspár Református Egyetem BTK, Magyar Nyelvtudományi Tanszék, Budapest 1146, Dózsa György út. 25-27. 1. emelet 122-es terem
Időpont: 2015. május 29. (péntek), 13.00‒16.00
Program
13.00-13.20 Dér Csilla: Pragmatikaoktatás és -kutatások a Magyar Nyelvtudományi Tanszéken
13.20-13.40 Furkó Péter: A diskurzusjelölők műfaj- és nyelvközi vizsgálata
13.40-14.00 Fóris Ágota: Szemantika és pragmatika a terminológiában
14.00-14.10 szünet
14.10-14.30 Árvay Anett: A pragmatika részterületeinek oktatása a szakirányok tükrében
14.30-14.50 Sólyom Réka: Szaknyelvi nyelvhasználat és internetes kommentelés – egy szakmai honlap címeinek és kapcsolódó fórumszöveg-bejegyzéseinek szemantikai-pragmatikai jellemzői
14.50-15.10 Németh T. Enikő: Beszámoló a Pragmatika Centrum működéséről, a további tervekről
15.10-től: további beszélgetés
Szeretettel várunk minden érdeklődőt!
Beszámoló a kerekasztalról (ill. az előadások diái): a Pragmatika Centrum oldalán
Egy kognitív poétikai rímelmélet megalapozása
Simon Gábor 2014. Egy kognitív poétikai rímelmélet megalapozása. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Simon Gábor kötetében különleges kísérletet tesz a rím nyelvészeti megközelítésére: egy olyan kognitív poétikai rímelméletet alapoz meg, amelyből – őt idézve – „a poétikai struktúrák szemantikai motiváltsága, referenciális komplexitása felismerhetővé válik” (p. 9). Olyannyira, hogy kutatása eredményeképpen a rím szemantikai motiváltságát mutatja ki, azt tartja elsődlegesnek – a ritmikai, hangzásbeli szerep is fontos, de másodlagos a rím szerveződése szempontjából.
További tudnivalók a könyvről: http://www.tintakiado.hu/book_view.php?id=428
A megismerés és az értelmezés konstrukciói
Kugler Nóra – Laczkó Krisztina – Tátrai Szilárd (szerk.) 2013: A megismerés és az értelmezés konstrukciói. Tanulmányok Tolcsvai Nagy Gábor tiszteletére. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
A Tolcsvai Nagy Gábor professzort-akadémikust a 60. születésnapja alkalmából köszöntő kötetet három olyan tanítványa-kollégája szerkesztette, akik az általa az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszékén tíz éve életre hívott és vezetett DiAGram Funkcionális Kognitív Nyelvészeti Műhelyben is meghatározó tagok.
A könyv négy nagyobb tematikus fejezetre osztható: A nyelvről való gondolkodás konstrukciói; A nyelvi kifejezések konstruálása; Nyelvek, változatok és változások; Az irodalomértés konstrukciói; s a címek jól mutatják Tolcsvai Nagy Gábor sokirányú munkásságát, különösen annak a nyelvészetet és az irodalmat összekapcsoló, leginkább a művészi nyelvhasználatot nyelvészeti szempontból elemző vonulatát. 23 tanulmány kapott benne helyet, amelyek szerzői – kollégák, tanítványok – mind a magyar nyelvet vizsgálják valamilyen módon.
Ám ahelyett, hogy ezek közül emelném ki a számomra érdekesebbeket (vannak szép számmal), a kötetet — az Előszó után — felvezető beszélgetésről írnék röviden, amelyet a szintén kognitív nyelvész Andor József készített az ünnepelttel („A funkcionális és kognitív szemléletű nyelvleírásról”, pp. 17–35). Ebből nemcsak azt tudhatjuk meg részletesen, miért éppen — főként a Langacker-féle — kognitív nyelvelméletben találta meg Tolcsvai Nagy Gábor a maga számára követendő irányzatot, amelynek legjelentősebb hazai interpretálója és továbbgondolója lett, hanem azt is, hogy milyen más tudósok és elméletek hatottak rá nagymértékben, és miért (pl. Halliday, Gadamer, Németh G. Béla). Ezenkívül arról is hírt kapunk, hogy elkészülőben-megjelenőben van a magyar nyelv kognitív nyelvész szerzőtársakkal íródó, funkcionális kognitív szemléletű grammatikája, amely két meghatározó Tolcsvai Nagy-kötetet követ majd a sorban: a Bevezetés a kognitív nyelvészetbe címűt, amely ugyancsak 2013-ban jelent meg, mint ez az ünneplőkötet, illetve az azt megelőző, 2010-es Kognitív szemantika.
Mindezek mellett az irányzat olyan meghatározó fogalmairól is elbeszélget a két kognitivista, mint a szaliencia, annak összefüggése a profilálással, vagy a kognitív szövegtanok problematikájáról, de ugyanúgy kitérnek a konkurens elméletek bizonyos alapvető elemeire, mint a modularitás, hogy végül a nyelvi sztenderdizáció felé vegyék az irányt, elmélyülve a funkcióigék témájában, illetve a magyar sztenderd alapos(abb) kutatásának szükségességében.
